Kattints a katica ikonra (vagy F10) a programod gépi kódú ellenőrzéséhez.
A kód három alrészből áll, az egyik a programod gépi kódú változatát mutatja (ez), a forráskód szöveges szerkesztése a [Kód Szerkesztő]ben lehetséges, míg a [Vizuális Szerkesztő]ben ugyanezt struktrogrammokkal teheted meg.
WARN: A debuggoló csak a beépített nyelvek esetén működik. Nem elérhető olyan harmadik fél által fejlesztett nyelvek esetén, mint például a Lua, ezeknél nincs és nem is lehetséges a támogatás.
Itt megtekinthető, hogy a CPU miként látja a programodat. A Space leütésével lépésenként hajthatod végre a programodat, és közben láthatod, hogy változnak a regiszterek és a memória. A menüben a Kód / Adat gombbal (1, vagy a Tab billentyűvel) váltogathatsz kód- és adatnézet között.
Debuggoló
Balra láthatod a hívásvermet (2). Ez arra használatos, hogy nyomonkövessük a függvényhívásokat. Tartalmazza azt a forráskód sort is, ahonnan a függvény meghívódott. Ez egy hivatkozás, rákattintva előjön a [Kód Szerkesztő], a kérdéses sorra pozícionálva. A lista tetején mindig az a sor látható, ami jelen pillanatban épp végrehajtódik.
Jobbra van az utasítás bájtkódlista [Assembly]ben, amiket a CPU ténylegesen végrehajt (3).
Balra látható a programod globális változóinak listája, az épp aktuális értékeikkel (2).
Jobbra van a verem (3), ami több részre oszlik. Minden, ami a BP regiszter felett helyezkedik el, az az éppen futó program paraméterlistája, és minden ami ezalatt, de még az SP regiszter fölött található, azok meg a lokális változók.
Függetlenül attól, hogy melyik nézet az aktív, a CPU regiszterei mindig látszanak alul (4). Harmadik fél által biztosított nyelvek esetén csak az FLG, TMR és a PC regiszter elérhető. Bővebb leírást az egyes regiszterekről a [mnemonikok] címszó alatt találsz.